Államszocialista népegészségügy és népesedéspolitika a védőnői gyakorlatban
Kappanyos Ilona előadása a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2021. évi, székesfehérvári konferenciáján
2021.09.26.
A Hajnal István Kör 2021-es konferenciájának doktori szekciójában tartott előadásában azt vizsgálta Kappanyos Ilona, hogyan befolyásolja az állami szándék a védőnő munkájának menetét és körülményeit. A védőnő, mint az anya-és csecsemővédelem, majd általános egészségvédelem szakembere az első világháború éveiben jelent meg, mint a háború által kiváltott biopolitikai-demográfiai krízisre adott állami és társadalmi válasz egyik központi eleme. Az államszocializmus éveiben is megfigyelhetjük, hogy a népesedéspolitika fordulópontjai egyeznek a védőnői munka intézményének jelentősebb változásaival. Ennek legkézenfekvőbb példája az 1973-as népesedéspolitikai határozat, mely többek között a lakosság szélesebb körű családtervezési oktatását írja elő, így új feladatokat ró a védőnőkre, és új kompetenciákat vár el tőlük – két hónappal később születik meg a határozat, mely a védőnők képzését és képesítését az új Egészségügyi Főiskolai Kar segítségével főiskolai szintre emeli. Ugyanakkor a védőnő pontos feladatköre flexibilis marad, és magában foglalja az új oltások, új szűrések, új tápszerek helyi implementációját, az állam közegészségügyi céljainak helyi kommunikációját.
(Képen: Hármas ikrek és védőnők. Szabad Nép, 1983.)