Eredmények és kudarcok a gazdatisztek jogállásukért és érdekképviseletük szabályozásáért folytatott küzdelmében a 20. század elejéig

A professzionalizáció szociológiája számára elsőrendű annak vizsgálata, ahogyan a foglalkozások az egyéni, a csoportos és az intézményi viszonyok sokszorosan összefonódó hálójában kialakuló lehetőségek és kényszerek között formálódnak. Kiss Zsuzsi ebben a tanulmányban arra vállalkozik, hogy megmutassa, milyen kereteket szabott a 19. század végi – 20. század eleji intézményi struktúra a gazdatiszti hivatás formálódásához. Más szavakkal: hogyan befolyásolták az állam, a piac és a munkáltatók elvárásai és szabályai a gazdatisztek autonómiatörekvéseit. A gazdatisztek érdekvédelmi testületei és szakmai kongresszusai történetének vizsgálata mellett a gazdatisztek jogállását és a munkáltatókkal való viszonyát szabályozó törvény és annak keletkezési körülményei állnak az elemzés középpontjában. Az elemzés megmutatja, hogyan vált ketté a 20. század hajnalára a gazdatiszti munkaerőpiac: vagyis hogyan jött létre egyfelől egy zárt, a képzett (okleveles) tisztek által monopolizált állami, másrészt pedig egy szabadpiac, amit a korábbi időszakhoz hasonlóan továbbra is az okleveles és a képzetlen tisztek versengése jellemzett.

Kiss Zsuzsanna: Eredmények és kudarcok a gazdatisztek jogállásukért és érdekképviseletük szabályozásáért folytatott küzdelmében a 20. század elejéig. AETAS, 37. évf. 1. sz. 2022. 62-73.

A kép forrása: Óvári Gazdászok Szövetsége