Reformkori akadémikusok foglalkozása, különös tekintettel a papokra és tanárokra

A hazai professzionalizáció-történeti kutatások szempontjából is meghatározó jelentőségű, hogy a polgárosodás hajnalán megkezdte működését a Magyar Tudós Társaság. Ez a hazai kulturális és tudományos életben alig túlbecsülhető fejlemény a korabeli hivatások, szakmák fejlődése egy korai szakaszának a vizsgálatát is lehetővé teszi. Ezt leginkább az a sajátos körülmény biztosítja, miszerint a későbbi Akadémia a fennállás első évtizedeiben még igencsak megengedő módon merítette tagságát a kortárs értelmiségiek rétegéből.

Egyfelől a korábbi kora újkori (itáliai testületek, London, Párizs stb.) vagy felvilágosodás kori akadémiaalapításokkal (pl. Innsbruck, Olmütz, Passau, Salzburg) ellentétben a Magyar Tudós Társaság létrejötte nem köthető egyetlen egyházhoz vagy valamilyen jól körülhatárolható egyéb szervezethez, tudós körhöz, netán közvetlenül az uralkodóhoz (pl. München). Ezzel szemben a nemzeti kibontakozás zászlóshajójaként hangsúlyozottan törekedett az egész ország szellemi áramlatainak megjelenítésére, egy szervezetben való tömörítésére.

Másfelől ráadásul nem is tudományos, hanem szellemi áramlatok összefogásáról beszélhetünk, hiszen a kibontakozó szaktudományok képviselői mellett hangsúlyosan fogadta tagjai sorába a művészeket, írókat, publicistákat, lapkiadókat és különböző közművelődési kezdeményezések kulcsszereplőit. Az akadémia első korszakának vizsgálata tehát nem csupán a tudósok zárt körére, hanem egy jóval szélesebben értelmezhető szellemi–kulturális elit jellemzőire fókuszálhat. A művészeti és a nemzeti kultúra ápolását szem előtt tartó feladatok halványulásával, a tudományos kutatások intézményesülésének megerősödésével a későbbi korszakokban az Akadémia ugyanilyen vizsgálata már sokkal inkább „csak” tudománytörténeti, tudományszociológiai és tudománypolitikai összefüggésekkel kecsegtet, semmint a szellemi csúcselit általános tagolódásának megismerésével.

A képen Hunfalvy Pál (1810-1891) akadémikus (Országos Széchényi Könyvtár, Történeti Fénykép- és Interjútár)