Újra mozgalmas éven vagyunk túl

2021 röviden:

• 12 tanulmány
• 19 előadás
• 6 műhelykonferencia
• 2 egyetemi kurzus
• 1 summa cum laude doktori védés

2021 bővebben:

A kutatócsoport második éve igazán mozgalmasra sikeredett. Ezt már a fentebb írt számok is jól jelzik. A világjárvány, a vele járó korlátozások, a kutatási lehetőségek beszűkülése ellenére igyekeztünk a lehető legváltozatosabb formákban számot adni kutatási eredményeinkről. Ennek klasszikus formája természetesen a publikáció, kutatócsoportunk tagjai ebben az évben összesen 12 tanulmányt publikáltak a hazai professzionalizáció sajátosságairól. Esettanulmányoktól kezdve recenziókon át egészen fogalmi kérdéseket feszegető írásokkal jelentkeztünk a Replika, a Korall, az Építészfórum, a Sic Itur ad Astra, a Fons, a socio.hu és – nem utolsó sorban – az Opera Historica hasábjain.

Tavasszal önálló folyóiratblokkot szenteltünk a hivatások és az autonómia kapcsolatának vizsgálatára, köszönhetően a Replika Társadalomtudományi Folyóiratnak. A Replika 119-120. számának Hivatások és autonómia blokkja megtekinthető és olvasható itt: https://www.replika.hu/replika/119-120

Idén került sor HALMOS Károly kollégánk, valamint az MTA-BTK Lendület Magyar Irodalom Politikai Gazdaságtana Kutatócsoport tagjának Költség és költészet. Eszmék gazdaság- és társadalomtörténete című tanulmánykötetének bemutatójára. A L’Harmattan kiadónál megjelent gyűjteményes kötetben Halmos Károly többek között azt járja körül, mire jók a szépirodalmi szövegek a tőkés nagyvállalkozók tevékenységének vizsgálatában, mit jelentett a „polgárosodás” és a „kapitalizmus” fogalma Magyarországon, vagy mennyit keresett Thomas Mann a Buddenbrook ház című regényével (https://harmattan.hu/koltseg-es-kolteszet-2502?gclid=Cj0KCQiAq7COBhC2ARIsANsPATFXyWWvuk0zYsWOvqKmKNNIT0YdbzpKcgyGJUZXnn3yNS9tkGPOYC8aAveHEALw_wcB).

Ugyancsak monográfiával jelentkezett KISS Zsuzsi, akinek Az egyedüli tér. Társas élet és közélet Zala megyében a neoabszolutizmus korában címet viselő könyve a Compass Társadalomtörténeti Tanulmányok (sorozatszerkesztő: KELLER Márkus) sorozat első köteteként hagyta el a nyomdát: https://kijarat.hu/valaszt.php?sor=111

Az önálló kötetek mellett a kötetszerkesztés is részét képezte munkánknak, hiszen a Lélek és történelem: Örökség című, az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában megjelent kötetet PAPP Barbara kollégánk szerkesztette (https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/papp-barbara-szerk-lelek-es-tortenelem-orokseg/?fbclid=IwAR2JxaEN2Odu9d1ev_9Ni20LuLtTtWAnWzAMPwxDap3PAigC14eStymHvUM).

Nagy érdeklődést tudhatott magáénak a januárban (a Társadalmi Változások Története Kutatóközponttal közösen) indított online workshop sorozatunk, melynek során a különféle gyógyító hivatások professzionalizációjának számos aspektusát jártuk körül meghívott előadókkal és hozzászólókkal. A Gyógyító hivatások professzionalizációja című online workshop első alkalmával DETRE Katalin (Egyéni autonómia és kollektív autonómia a hazai mozdulatművészet történetében) és KAPPANYOS Ilona (Autonómia és/vagy folytonosság a védőnői hivatás történetében) kollégáink adtak elő, a hozzászólók K. HORVÁTH Zsolt (ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék) és GECSER Ottó (ELTE TáTK Szociológia Tanszék) voltak.

A sorozat február 19-én folytatódott, ezúttal KIS-HALAS Judit (Boszorkányoktól a vármegyei orvosdoktorokig. Gyógyító szakemberek az orvoslás újkori piacán) és UGRAI János (Orvosok, gyógyítók a reformkori Akadémia tagságában. Egy professzió születésének jelei) előadásai kerültek sorra, a felkért hozzászólók MÉZES Ádám (Central European University) és KRÁSZ Lilla (ELTE BTK Kora Újkori Történeti Tanszék) voltak. A harmadik alkalommal is kutatócsoportunk tagjai, PAPP Barbara (Titkos tudományok tudói. A pszichoanalitikus hivatás a Kádár-korszakban) és MAGOS Gergely (A gyógyszerészek mint paramedikális szereplők "emancipációs" törekvései) tartottak előadást, míg a felkért referensek KOVAI Melinda (ELTE TáTK) és BÓDY Zsombor (ELTE TáTK) voltak. Az előadások visszanézhetők Youtube csatornánkon: https://www.youtube.com/channel/UC6K_PTp54HEmhNuR8l-H8Pg/videos

Felbuzdulva az online workshop sikerén, folytattuk műhelyszemináriumunkat, áprilisban került megrendezésre a „Nevelés tesz szabaddá, nevelés tesz emberré!” Ney Ferenc (1814-1889) pedagógus, író Emlékezései című szemináriumunk. A beszélgetésen részt vett az emlékirat gondozója, BUZINKAY Géza (történész, az MTA doktora), aki egyben kutatócsoportunk tagja, míg a felkért hozzászóló GYÁNI Gábor történész, akadémikus volt. Az esemény visszanézhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=Bdp6U-SGePg&t=69s

Fontos kiemelni a közelmúltban rendezett – immár hibrid formájú – műhelykonferenciánkat is, erre november 19-én, pénteken került sor az ELTE BTK-n, számos vendégelőadó közreműködésével, az Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék ElitData Kutatócsoport, a Professzionalizáció-történeti Kutatócsoport és az ELTE BTK-TÁTK Társadalmi Változások Története Kutatóközpont szervezésében. Az Adatbázis építés - használat - fenntartás a történeti tudományokban című műhelykonferencia részletes programja megtekinthető honlapunkon: https://szociologia.elte.hu/content/adatbazisok-workshop-november-19-en-delutan.t.23916, mint ahogy természetesen az előadások is visszanézhetők: https://www.youtube.com/channel/UC6K_PTp54HEmhNuR8l-H8Pg/featured

A workshopok közül is kiemelkedett június 24-ei nemzetközi, angol nyelvű eseményünk. A fentebb már említett Replika folyóiratblokk apropóján beszélgettünk Hannes SIEGRIST professzorral a hivatások és az autonómia egymásrautaltságáról, akinek "Professzionális autonómia a modern társadalomban, tudományban és kultúrában" című tanulmánya is megjelent az általunk szerkesztett blokkban. A beszélgetés feleleveníthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=BHkB6un2Fns

No persze nem csak saját szervezésű műhelykonferenciáinkon hangsúlyoztuk a professzionalizációs paradigmák létjogosultágát. Hogy csak néhány konferenciaszereplést említsünk: TÁTRAI Viktor a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2021. évi székesfehérvári konferenciáján tartott előadást A dualizmus kori államrendőrség prozopográfiai vizsgálatának elméleti- és módszertani dilemmái a társadalmi mobilitás szempontjából címmel, ugyanitt vett részt KAPPANYOS Ilona Államszocialista népegészségügy és népesedéspolitika a védőnői gyakorlatban című előadásával. Az átmenet kora, 1850-1870 című tudományos konferencián adott elő KISS Zsuzsi (Professzionalizálódás agrárországban: a gazdatiszti réteg mint a dualizmuskori tudáselit egyik rekrutációs csoportja) és UGRAI János (A tudományos közélet: az MTA tagsága az átmenet korában), a konferenciát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete szervezte szeptember 10-én. PAPP Viktor kollégánk a bécsi Collegium Hungaricum szervezésében beszélt a magyar ügyvédségről A "prókátornemzet". Kikből és miért lesz ügyvéd a 19. századi Magyarországon című előadásában, mely megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=Pwy53hpKHXY&fbclid=IwAR2y7JHM1D5qSMWDpfnIfjwdxSGqNVlfIn07Br2VLKdU2cEexuOZQjX37BE

A publikációk és előadások mellett a tudományos elismerések is elkísértek bennünket az idei évben. MAGOS Gergely summa cum laude minősítéssel védte meg október hónap folyamán A magyarországi gyógyszerészet gleichschaltolása 1938-1950 című doktori disszertációját az ELTE BTK-n, míg KISS Zsuzsi a Társadalomtudományi Kutatásért Díjat vehette át az ELTE TáTK dékánjától idén ősszel. A kutatócsoport munkájához kapcsolódóan tartott szemináriumot KISS Zsuzsi, illetve PAPP Viktor az őszi félévben.

Mindezek után nem meglepő, hogy 2022-ben újabb tanulmányokkal, előadásokkal, workshopokkal és folyóirat-blokkokkal készülünk Nektek! Addig is sikerekben és egészségben gazdag Boldog Új Évet Kívánunk minden követőnknek!