Szomorú hírt kaptunk...

Szomorú hírt kaptunk családjától: Kilencven éves korában elhunyt Váriné Szilágyi Ibolya szociálpszichológus, a hazai hivatáskutatások egyik kiváló képviselője, nem mellesleg pedig a közülünk idestova tíz esztendeje eltávozott kiváló professzionalizáció-történész, Vári András édesanyja. Váriné Szilágyi Ibolya önéletrajzi írása megjelent a Pszichológiai Szemle 1997. évi folyamában (https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MTA_Pszichologia_17/?pg=339). Csepeli György nekrológja az Élet és Irodalom-ban (https://www.es.hu/cikk/2021-03-05/csepeli-gyorgy/varine-szilagyi-ibolya.html), a 2021. április 12-én az Óbudai Temetőben elhangzott búcsúztatója itt olvasható:

"Újra, ezúttal utoljára eljöttem hozzád. Látom ragyogó szemedet, hallom kérdéseidet, érzem, hogy benne vagy az életben, s az élet benned van. Nem volt könnyű az út, melyet be kellett járnod, de szabad voltál, s az is maradtál. Együtt indultál az új magyar élettel, mely hamarosan letért a vágyott, az ígért útról, de te makacsul kitartottál, soha nem adtad fel a fényes szelek ifjúságának céljait. Nagyszerű, eredeti gondolkodó voltál, aki a magyar szociálpszichológia történetébe örökre beírtad a neved. Ötvözni tudtad az orosz, az európai és az amerikai gondolatokat, kreatív kutatási módszereket alkalmaztál. Mead és Vigotszkij egyaránt büszkén tekinthetett volna rád. Bátran bemerészkedtél a szociálpszichológiai tudás labirintusába, ahol rátaláltál a legszebb, legnehezebb kérdésre, melyekre a legnagyobbak keresték és keresik a választ. Az értékekről írott műved klasszikus, ott a helye a legfontosabb könyvek között, melyeket a magyar szociálpszichológusok írtak.

 Hosszú és termékeny életet éltél, mialatt nem tudtak megtörni a csapások. Téged, aki az igazságosság értékét kutattad, számtalan igazságtalanság ért, melyekre felemelt fejjel, méltósággal reagáltál. Sosem néztél hátra, mindig csak előre. Bátran, megalkuvásmentesen éltél, nyitott szemmel, kíváncsian.

 Most már ott vagy, ahol véget ér a töredékes, és nem csak tükörben, homályosan, hanem színről-színre látsz, ahol a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Életed azonban nem ért véget, műveid megtartanak, a nyomodba lépő fiatalok tőled tanulnak. Az örök akadémia tagjává váltál, ahol az egyik óriás kiált a másiknak az idők sivár terein át, nem hallatszik oda fel a bolond törpék zajongása, zavartalan a nagy szellemek társalgása.

 Megmarad, mert elpusztíthatatlan a hit, a remény és a legnagyobb, a szeretet.  Sokakat szerettél, és sokan szerettek. Amíg élünk, nem múlik el a szeretet, melyet érzünk, ami megtart bennünket. Mint Pál apostol írja, “A szeretet türelmes, jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik és nem gőgösködik. Haragra nem gerjed s a rosszat föl nem rója. Nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent remél, mindent elvisel.”

 Nem búcsúzom, mert ha át is léptél a másik, nem látható világba, itt maradtál köztünk. Részévé váltál az élet megszakítatlan láncának, mely összeköti a már nem élőt a most és a majdan élővel. Mindannyiunk nevében, akik itt vannak, itt lehetnének, de már nem lehetnek, köszönöm, hogy együtt lehettünk."

Mi a hivatások társadalom- és lélektanának körébe tartozó publikációinak válogatott listájával búcsúzunk tőle.

Váriné Szilágyi Ibolya: "Ritoók Magda: Pályafejlődés - pályafejlődési tanácsadás. Egy negyven évet átfogó longitudinális pályakövető vizsgálat tanulságai (ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008, 103 oldal)". Magyar Pszichológiai Szemle. 63:4, 2008. 764-767.

Szabó Éva - Váriné Szilágyi Ibolya: Tanárok képe a sikeres emberről az ezredfordulón. Alkalmazott pszichológia 9:3-4, 2007. 123-145.

Váriné Szilágyi Ibolya: Építészprofilok. Akik a '70-es, '80-as években indultak. TERC, 2006.

Váriné Szilágyi Ibolya: Szerepkonfliktusok rejtett hatásai. In: Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Pléh Csaba, László János, Oláh Attila (szerk). Eötvös, Budapest 2001. 446-459.

A siker lélektana : szociálpszichológiai és szociológiai tanulmányok a sikerről. Váriné Szilágyi Ibolya és Solymosi Zsuzsa (szerk). Hatodik Síp Alapítvány - Új Mandátum, Budapest 1999. (Nagyítás 18).

Váriné Szilágyi Ibolya: A siker szociális reprezentációja - értelmiségi rétegeknél. In: A siker lélektana : szociálpszichológiai és szociológiai tanulmányok a sikerről. Váriné Szilágyi Ibolya és Solymosi Zsuzsa (szerk). Hatodik Síp Alapítvány - Új Mandátum, Budapest 1999. (Nagyítás 18). 42-73.

Váriné Szilágyi Ibolya: Az építészek sikerképe és retorikája a 70-es, 80-as és a 90-es években. Inb: A siker lélektana : szociálpszichológiai és szociológiai tanulmányok a sikerről. Váriné Szilágyi Ibolya és Solymosi Zsuzsa (szerk). Hatodik Síp Alapítvány - Új Mandátum, Budapest 1999. (Nagyítás 18). 177-203.

Váriné Szilágyi Ibolya: Szakmai önarckép és személyes szakmakép. Pszichológia 17:3, 1997. 324-335. [Újra: Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya, Budapest 1998.]

Váriné Szilágyi Ibolya: A siker társadalmi lélektana. Kutatás fiatal szakemberek körében. Riporter: Németh Ferenc. Élet és tudomány 48:5, 1993. 134-136.

Váriné Szilágyi Ibolya: A jövő: vonz vagy taszít? In: Társadalom és felsőoktatás, П. kötet (Szerk. Soly- mosi Zsuzsanna). A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások. Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Budapest 1992. 53-168.

Váriné Szilágyi Ibolya: Az orvos-beteg kapcsolat szociálpszichológiája. Orvosi Hetilap. - 123:14. 1982. 849-854.

Váriné Szilágyi Ibolya: Több dimenziós orvoslás. Levendel László : Az orvos látóhatára, Világosság 22:2, 1981. 114-116.

Váriné Szilágyi Ibolya: Fiatal értelmiségiek a pályán. Tudósítás egy longitudinális szociálpszichológiai értelmiségi rétegvizsgálat tapasztalatairól. Akadémiai, Budapest 1981.

Váriné Szilágyi Ibolya: A pályakezdő orvosok életformájáról. Világosság 18:1, 1977. 42-47.